Hat-hétezer évvel ezelőtt a sumérok Mezopotámiában az öntözéses gazdálkodásra való áttéréssel megalapították a modern társadalmak alapját. Az öntözés lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági munka alól sokan felszabaduljanak, felesleget tudtak felhalmozni, aminek elosztásához szervezni kellett az embereket. Az öntözés tette lehetővé Egyiptom és a többi kora ókori civilizáció virágzását, és járult hozzá nem egy bukásához is. Ennek oka a vele járó környezeti instabilitás, a talaj kimerülése és a természeti csapások túl nagy kockázata. Napjainkban a mezőgazdaság hasznosítja az édesvízkészletek 90 százalékát, ez az állapot nem tartható fenn sokáig, különben katasztrofális helyzet alakulhat ki.
Egy kilogramm búza megtermelése mintegy 1790 liter vizet igényel, míg ugyanennyi marhahús előállításához átlagosan 9680 liter vizet használnak fel - olvasható az MTI híradásában. A következő húsz év alatt becslések szerint bolygónk lakossága további közel kétmilliárd fővel gyarapodik, az élelmiszertermeléshez szükséges víz mennyisége pedig negyedével nő. Számos fejlődő ország nem tudja majd biztosítani lakossága élelmezését anélkül, hogy helyrehozhatatlan károkat ne okozna a környezetben - mutattak rá a Nemzetközi Vízkészlet-gazdálkodási Intézet (International Water Management Institute, IWMI) munkatársai.
 |
Az öntözés napjainkban éppúgy alapja az emberek élelmezésének, mint a mezopotámiai kezdeteknél. Túlnépesedett világunkat máshogy nem is lehetne táplálni. Az öntözéses gazdaságok nagyobb hozamokat hoznak és évente kétszer-háromszor több termést adnak. Korunkban a világ élelemtermelésének közel 40 százaléka a termőföldek öntözéses művelésű 17 százalékáról származik - olvasható A világ helyzete 2000 című kiadványban.
Az IWMI kutatói szerint változtatni kell az étkezési szokásainkon ahhoz, hogy legyen mivel leöblíteni bőséges étkezéseinket. Sokkal kevesebb húst kellene fogyasztanunk és sokkal több zöldséget kell beiktatnunk étrendünkbe. Ne feledjük, egy négytagú család ebédje marhahúsból 9680 liter édesvíz felhasználását is jelenti! A világ élelmezési gondjai csak úgy oldhatók meg, ha a szárazságtűrő növények elterjesztésével és takarékosabb öntözési technológiák révén lényegesen csökkentenék a mezőgazdaság vízigényét.
A szakemberek úgy vélik, hogy azon országok esetében, amelyek korlátozott vízkészletekkel rendelkeznek, importálni kellene a gabonaféléket olyan régiókból, amelyek nem szűkölködnek a vízben. A mezőgazdaságban ezen kívül növelni kellene az öntözésre felhasznált városi szennyvíz hányadát is. Már jelenleg is az élelmiszereknek szükséges víz mintegy 10 százalékát a másodlagosan hasznosított víz révén nyerik. Arra sem árt figyelni, hogy a globális klímaváltozás, a felmelegedés korában élünk, amikor mindennaposak az elsivatagosodásról szóló, pusztító aszályokról szóló előrejelzések. A jövőben a szennyvizek hasznosítása létkérdéssé válhat, míg a jelenlegi gyakorlat még mindig az, hogy ivóvízzel húzzuk le a WC-t.
Utolsó kommentek