Sokat hallunk mostanában a víz fontosságáról, csökkenő készletekről, növekvő vízigényről, fenyegető veszélyekről. Az aggodalom elsősorban a földi élet és az emberiség szempontjából kulcsfontosságú édesvíz-készletekkel kapcsolatosan indokolt, amelyek alig 3%-át teszik ki az összes vízkészletnek.
Az előrejelzések szerint a klímaváltozás következtében a hozzáférhető édesvíz mennyisége várhatóan tovább csökken majd, az eloszlása pedig térben és időben egyre szeszélyesebbé válik világszerte, és a Kárpát-medencében is.
A vízkészletek védelmének megerősítésével, pazarlás helyett fenntartható vízhasználattal és a vízhatékonyság növelésével még megelőzhető a nagyobb baj. Azonban ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, hosszú távon is biztosítani lehessen a mezőgazdaság és az ipar számára szükséges vízmennyiséget, tájaink meghatározó elemei maradjanak a folyók, tavak, patakok, és fennmaradjon a vizekhez kötődő egyedi élővilág, már most erőfeszítéseket kell tennünk a vizek megóvásáért, állapotuk javításáért.
A vízgazdálkodás tehát olyan stratégiai kérdés, amely számos más szektort is érzékenyen érint, és meghatározó egész Európa jövőjét illetően. 
Ez a felismerés vezetett az Európai Unió Víz Keretirányelvének a kidolgozásához 2000-ben, amely egységes keretbe foglalja a vizekkel foglalkozó több mint egy tucat uniós irányelv előírásait. A keretirányelv célja, hogy 2015-re a folyók, patakok, tavak és a felszín alatti vizek Európa-szerte jó állapotba kerüljenek. A „jó állapot” azonban nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, továbbá, hogy a vizek mennyisége és minősége hosszú távon is megfelel a különféle vízhasználatok (ivóvíz, öntözővíz, védett természeti érték megőrzése, természetes fürdővíz stb.) által szabott követelményeknek.
A Víz Keretirányelv minden tagállam számára előírja úgynevezett vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (River Basin Management Plan) készítését, amelyek felölelik egy-egy folyó teljes vízgyűjtő-területén a vizeket érintő problémákat és a megoldásukhoz szükséges intézkedési programokat. Magyarországon egy országos, négy részvízgyűjtő (Duna, Tisza, Dráva, Balaton) és 42 területi vízgyűjtő-gazdálkodási terv készül, melyek a Duna-medence tervébe illeszkednek. A tervek közérthető konzutlációs anyagai a vizeink.hu oldalon tekinthetőek meg, és ugyanitt vélemények, hozzászólások tehetőek hozzájuk.
Az itthon megvalósítandó intézkedések sokfélék lehetnek és számos szektor működését érinthetik. Példaként említhető egyes kibocsátási határértékek szigorítása, a szennyvizek fokozottabb tisztítása, a műtrágya- és vegyszerhasználat csökkentése a mezőgazdaságban, földhasználati ág és –mód változtatások, a vízvisszatartás feltételeinek megteremtése az arra alkalmas területeken, a víztakarékosság elősegítése, a vízár-politika átalakítása, vagy akár egyes vízfolyások és állóvizek természetességének részleges vagy teljes helyreállítása, élőhely-rehabilitáció. Mindezek a felszíni és felszín alatti vizeket érő szennyezések csökkentését, az árvizek és aszályok kedvezőtlen hatásainak mérséklését, a vízkészletek védelmét, illetve fenntartható használatát, valamint a vízhez kötődő élőhelyek védelmét és állapotuk javítását célozzák.
A Víz Keretirányelv újdonsága, hogy az intézkedések megtervezésébe az érintett társadalmi csoportok bevonását kötelezővé teszi, és előírja a vizek állapotát javító beavatkozások és a fenntartható fejlesztési igények korai összehangolását (úgynevezett „nyílt” tervezés keretében). Megvalósítható, általánosan elfogadott tervek készítéséhez elengedhetetlen, hogy az érintett területeken működő érdekcsoportok (gazdák, ipari termelők, horgászok, turizmusból élők, erdészek, természetvédők, fürdők működtetői, energia szektor stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok, civil szövetségek) részt vegyenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban.
Ezért a különböző elképzelések összehangolását elősegítendő széleskörű társadalmi vita indult el. A tervezés honlapján már olvashatóak, írásban és szóban is véleményezhetőek a 42 területi vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez készített vitaanyagok. A végleges vízgyűjtő-gazdálkodási terveket a civil társadalomtól beérkező vélemények figyelembevételével kell elkészítenie a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kijelölt intézményeinek.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek a http://vizeink.hu/ oldalon tekinthetőek meg.
Utolsó kommentek