dec
5

Újabb zöldenergia alap

Címkék: zöldenergia | Szerző: -tara- | 7:49 am

A zöldenergiára fókuszáló Hudson Clean Energy Partners bejelentette, hogy felállította első kockázati és magántőke alapját, méghozzá nem is kicsi, több mint 1 milliárd dolláros mérettel. Az alap elsősorban a szektor fejlődő szereplőire kíván fókuszálni és főleg a szél, a nap, illetve a biomassza iránt érdeklődik, de nyitott az energiahatékonysági, illetve az energiatárolási projektek irányába is.

Alap késői fázisú növekedési tőkebefektetéseket kíván végrehajtani, az egyes tranzakciók várhatóan 50-150 millió dollár értékűek lesznek, ami azt jelenti, hogy 10-12 céget kívánnak megvásárolni a következő néhány évben.

A befektetők a cég közlése szerint leginkább nyugdíjalapok, de szereztek pénzt magánbefektetőktől, illetve pénzügyi intézményektől is. John Cavalier, a társaság vezető partnere a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi környezetben extrém nehéz volt összeszedniük a pénzt a befektetőktől.

Az egykor még a Credit Suisse-nek dolgozó szekember elmondása szerint a portfóliójukban már most ott van a nap és szélenergiából áramot termelő Element Power, a napenergiával foglalkozó Recurrent Energy, a napelemeket és cellákat gyártó CaliSolar, a vékonyfilmes napelemeket gyártó SoloPower, illetve a spanyol Wind to Power Systems, amely olyan rendszereket gyárt, amikkel megújuló termelőket lehet könnyen a hálózatba kapcsolni.

Cavalier-en kívül az alap neve még Neil Auerbach-hal, a Goldman Sachs egykori szakértőjével fémjelezhető.
 

forrás: Portfolio 

nov
14

Nagyon fontos, hogy újabb lehetőségeket találjunk az energia hatékony és ésszerű felhasználására. Nem csak az energiaforrások korlátozott mennyisége és a kimerülőben lévő készletek teszik sürgetővé a probléma megoldását, hanem az egyre növekedő energiaárak is.

Az árak növekedése következtében a családok jövedelmük egyre nagyobb hányadát költik közüzemi díjakra. Egyre fokozottabban jelentkezik az igény a fűtési rendszerek átalakítására, korszerűsítésére, a megújuló energiák felhasználására. A fűtési rendszer felújítása azonban csak az épület hőszigetelésével együtt elvégezve hoz megfelelő eredményt.

A jövőben új távlatokat nyílhatnak a takarékosabb energiafelhasználásban. Tény, hogy a felhasznált energia nagy részét az Oroszországból származó földgázból nyerjük. Hazánkban jelenleg a földgázfogyasztás a teljes energiafogyasztás kb. 30%-át teszi ki. Ezt a hatalmas gázigényt mindenképpen csökkentenünk kell a jövőben.

Az orosz gáztól való függőségünket több módon is lehet enyhíteni, de az igen-igen költséges és hosszú idő alatt megvalósuló gázvezeték-építések helyett más megoldásokat is találhatunk.

Van egy magyar találmány, amely forradalmasíthatja az építőanyagok gyártását. A Habiten nevű anyag és a belőle készített Vekla építési rendszer egyedülálló hőtároló és hőcsillapító tulajdonsággal rendelkezik.

Ebből az anyagkeverékből különböző épületelemeket lehet gyártani. Alkalmazható  építőanyagnak és szigetelőanyagnak is. Egyszerűbb, gyorsabb az építkezés a felhasználásával, a megtérülési ideje is jóval rövidebb lesz, mint a ma alkalmazott (főleg beton vagy tégla) megoldásoké.

A magyar készítésű „csodaanyag” iránt már több multinacionális cég bejelentkezett, azonban a feltaláló nem szeretné külföldi kezekben látni, ehelyett magyar kis- és középvállalkozásokkal együttműködve kezdené meg a termelést és a forgalmazást. Így a jelenlegi nem túl rózsás magyar gazdasági-társadalmi helyzetben egy kifejezetten versenyképes vállalkozás jöhetne létre: hiszen a beruházás olcsósága mellett újabb magyar munkahelyeket is teremtenének. Hogy lesz-e belőle valami, ki tudja?

Forrás: hírextra
 

sze
25

Kukatúra

Címkék: kukatúra | Szerző: -tara- | 8:06 am

  Ki mit dob ki? Kukatúra, melynek során megtudták, kinek mi volt fölösleges. Találtak fényképeket, Újszövetséget, rákellenes gyógymódról szóló könyvet, erotikus filmet tartalmazó dvd-t és kitömött tyúkot is.

Kukázni jó. Régi gombok, térképek, apró csecsebecsék, paraszti tárgyak, öreg házak hagyatékából származó mindenféle, engem ezek vonzanak. Na és a könyvek, sokat kidobnak, érdemes alaposan körülnézni városokban, falvakban lomtalanítás idején.

forrás: Transindex

sze
24

Porvihar Sydneyben

| Szerző: -tara- | 4:38 am

A légi- és hajóközlekedés megbénult, a mentőket rengeteg légzőszervi problémához riasztották, a gyerekeknek, öregeknek és betegeknek pedig azt javasolta a hatóság, hogy maradjanak otthon, zárt ajtók és ablakok mögött. A levegőben szálló por koncentrációja több mint 200-szorosa volt az egészségügyi határértéknek. A sűrű por több helyen aktiválta a tűz esetén riasztó érzékelőket. 

A közel 100 kilométer/órás széllökéseket produkáló hidegfront Új-Dél-Wales és Dél-Queensland bozóttüzeit is felszíttotta. A becslések szerint a szél mintegy 5 millió tonna port mozgatott meg szerdán, óránként 75 ezer tonnányit zúdítva Sydney városán keresztül a Csendes-óceánba.

Ausztráliában nem ritkák a sivatagi porviharok, de egy hidegfront most a szokásosnál jóval nagyobb mennyiségű anyagot tudott megmozgatni a száraz időjárás miatt, ezért a por a partvidéket is elérte. Az országot idén különösen súlyos aszályok sújtják, a gabonatermés például 20%-kal lesz kevesebb az átlagosnál. Ausztrália egyébként is a legszárazabb lakott kontinens (csak az Antarktisz szárazabb), ezért is az egyik leginkább kitett terület a klímaváltozásnak. Ugyanakkor rengeteg szén-dioxidot bocsát ki, hatalmas szénerőművei révén.

forrás: Origo

aug
11

Egy új tanulmány szerint egészen váratlan helyen is termelődhet olaj: a földköpeny forró kemencéjében, vagyis jókora kiaknázatlan kőolajmennyiség rejtőzhet a mélyben.

A kőolaj, amitől még mindig nagymértékben függünk, évmilliók alatt jött létre ősi, elhalt algákból és planktonokból, amik üledékrétegek közé sajtolódva hő hatására alakultak át kőolajjá. Ebből kiindulva az olajtársaságok jól tudják, hogy olyan területeken kell kutatniuk, ahol egykor sekély tengeri környezetek voltak. A tudósok ennek ellenére évtizedek óta játszadoznak a gondolattal, hogy a folyékony szénhidrogén, a kőolaj megtalálható a mélyebb rétegekben is, amit a víz és a földköpeny ásványai között végbemenő kémiai reakciók akár kitermelésre alkalmas magasságokba is préselhetnek.

Alexander Goncharov, a washingtoni Carnegie Intézet tudósa munkatársaival bebizonyította, hogy lehetséges a kőolaj-képződés fent említett alternatív változata. Metánt (CH4) hevítettek 1500 kelvinre, majd azt a nyomás fejtették ki rá, ami 100 kilométer vastagságú szilárd kőzet alá temetve érné a metánt. Az eredmény bámulatos volt, a metán könnyedén alakult át a nyersolaj két általános alkotóelemévé, butánná (C4H10) és propánná (C3H8).

"Meglepő volt milyen egyszerűen eljutottunk ehhez az eredményhez" - nyilatkozott a Discovery Channelnek Goncharov, aki a Nature Geoscience szaklapban tette közzé tanulmányát. "Ez azt bizonyítja, hogy a szénhidrogének 70-150 kilométer közötti mélységekben is kialakulhatnak. Ha elég nagy repedések vannak a kéregben, a nyomás elég közel juttathatja a Föld felszínéhez, hogy onnan kinyerhető legyen."
 



A rajz azt mutatja, hogyan juthatnak el a felsőbb kéregrétegekben a köpeny felső régióiban termelődő szénhidrogének

A "ha" azonban egy igen komoly tényező a fenti mondatban. A világ olajkészletének elemzései szerint majdnem minden csepp olaj, amit eddig kinyertek a Föld kérgéből, egykor egy élőlény volt, vagyis biogén eredetű. A köpeny nem biogén propánja és butánja legjobb esetben is csak parányi, jelentéktelen mértékben járul hozzá a világ ismert kőolajkészletéhez. "A kísérletek kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a metán átalakul az olajban található nehezebb szénhidrogénekké" - szögezte le Henry Scott, az Indiana Egyetem tudósa. "Ez felfrissítheti a mélyben fekvő szénhidrogének iránti érdeklődést, azonban nem fogja felborítani az olaj kialakulásának az elméletét."

Ennek ellenére Goncharov úgy véli, az olajtársaságok kutatási programjai túl szűklátókörűek, kizárólag olyan területekre koncentrálnak, ahol az általánosan elfogadott nézetek szerint kell keresniük. Anélkül hogy felmérnék a teljes földkérget - ami ésszerűtlenül nagy feladat - a tudósok nem zárhatják ki a lehetőségét a nagy, kereskedelmileg értékes nem-biogén kőolaj készletek létezésének, amik csak a kiaknázásra várnak. "Nehéz megmondani mennyi anyag termelődhet a köpenyben" - ismerte el Goncharov. "Azonban összességében lehetőség lenne még ki nem aknázott lelőhelyek felfedezésére. Talán más kritériumok alapján is kutathatnának az új olajmezők után."

 

Forrás: SG - Balázs Richárd