A Bocs Alapítvány, Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség, Humanista Mozgalom, Közép Európai Fejlesztési Egyesület, Levegő Munkacsoport, Magyar Természetvédők Szövetsége, Orpheus Állatvédő Egyesület, Útilapu Hálózat – SCI Hungary, Védegylet Egyesület, Zöld Fiatalok Egyesület részvételével a SZIGET 2009 egyik fontos civil helyszíne a Zöld Udvar.

Közös programok egész héten: napelemes mobiltelefon-töltés, klímafotózás, kvízek, tesztek, állat-origami, Sintér.hu - Állatvédelmi kiállítás, hennázás, és ki tudja még mi... Öko-globál aktivista filmek, kerekasztal beszélgetések, vitafórum, és esténként élőzenei programok a chill-out sátorban.

Az udvar éjszakai hangulatvilágítását idén környezetbarát, alacsony energiafogyasztású LED-technológiás világítótestek és LED-es fényfüzér biztosítja. A rendszer akkumulátorokról üzemel, amit napközben napelemek töltenek fel. Látogass el hozzánk, nézd meg Te is közelebbről, hogyan is működik mindez, és tudd meg, mennyit spórolhatsz LED-es világítótestek használatával! A filmvetítések és beszélgetések helye a Fair Trade teázó chill-out sátra!

BOCS Alapítvány: 08.15-én, szombaton 11 órától Simonyi Gyula előadása „Túlélési lehetőségek a civilizációs összeomlásban” címmel. Szintén szombaton, de 15 órai kezdettel pódiumbeszélgetés a környezetért felelős miniszterrel, a beszélgetést vezeti: Simonyi Gyula. Egész héten ökolábnyom számítás, babláblabda varrás.

Fair Trade Teázó: az előző évhez hasonlóan, és immár ötödik alkalommal most is éjjel-nappal biztosít bárki számára egy pohár forró teát, vagy egy csésze kávét, emellett tájékoztat a méltányos kereskedelemről, idén először nyereményekkel! Fotókiállítás, feliratos és szinkronizált kisfilmek, játékok, a Méltányos Kereskedelemben kapható termékek kiállítása. Teázás-kávézás közben játssz velünk a Zöld Udvarban! Fényfüzér vezesse utadat hozzánk!

Humanista Mozgalom: Fő témánk: Világ Körüli Menet a Békéért és Erőszakmentességért. Csatlakozz Te is a menethez! Minden nap interaktív, kreatív programok, beszélgetések, közös alkotás, vidámság. 08.15-én, szombaton délután Instrumenet - közös zenélés, éneklés. Keresd a zöldben a narancsot! :)
 
Levegő Munkacsoport: A „Vegyszerezett világ – kampány a fenntartható vegyianyag-használatért” felvilágosító és szemléletformáló kampányunk keretében akciónapokat tartunk pénteken és szombaton. Gyere el, és ismerd meg Te is a közvetlen környezetedben is megtalálható, mindennapossá vált vegyianyagokkal kapcsolatos tényeket, valamint azt is, hogy Te mit tehetsz a felhasználásuk csökkentése érdekében!
 
Magyar Természetvédők Szövetsége: A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) minden eddiginél nagyobb szabású programmal készül a Sziget fesztiválra. A szervezet kiadványokkal, energia infoplakátokkal, éghajlatvédelmi játékokkal, totóval és a klímatörvényhez aláírásgyűjtéssel várja az érdeklődőket a Zöld szigeten. Az MTVSZ és nemzetközi partnerei (Energia Unió) új interaktív installációjának érdekessége, hogy a padlóba épített hálós szerkezetű nyomás-érzékelők érzékelik az emberek mozgását, és a mozgási energia átalakítva, hang és képanyag formájában jelenik meg az óriás kivetítőkön. 08.16-án, vasárnap interaktív beszélgetést szervezünk energiatudatosság témában, melyre civileket, döntéshozókat és egy ökofalu képviselőjét hívtuk meg. Utána kerül sor a londoni Coldcut együttes fellépésére, amely szintén rendhagyó lesz, hiszen a szervezők felkérésére az együttes külön erre a célra fejlesztette ki legújabb audiovizuális műsorát, amely természetesen környezetvédelmi üzenetet közvetít.

Orpheus Állatvédő Egyesület: az egész rendezvény alatt megtekinthető állatvédelmi kiállításunk, a http://www.sinter.hu. Totók, tesztek, ingyenes kiadványok várnak minden érdeklődőt a standunknál minden nap. További infók: Állatbarát Web Kuckó.

Zöld Fiatalok: Minden nap: Tükörben a Világ - Globális társadalmi és környezeti témákat feldolgozó játékok, melyek az egészen kicsiktől kezdve tinikkel és felnőttekkel is játszhatók. Néhány cím: Ökolábnyom-teszt, Így élnek ők a Föld másik felén, Tárgyaink története, Emberi szükségleteink, A globális élelmiszerválság okai, Az autózás mítosza, Rögtönzött találmányok, Vegareklám. Minden nap más-más játékokkal várjuk a hozzánk látogatókat. A játékok mellett a tavaly nagy sikert aratott Zöld Gyóntatófülke is programunk része. A gyóntatófülkébe betérők Kozmosz Atyának meggyónhatják a környezet ellen elkövetett bűneiket, majd személyre szabott penitenciával távozhatnak.

A részletes napi programot a Sziget honlapján >>>, a bejáratnál a programtáblán és a Zöld Udvarban is meg lehet találni!

Forrás: Greenfo

"Nem ügyelünk arra sem, hogy mennyi vizet, áramot használunk el az otthonunkban. Mikor néhai apám még élt, csak abban a szobában kapcsoltuk fel a lámpát, ahol éppen tartózkodtunk. A régi erényes emberek nagyon odafigyeltek az ilyesmire.
Aztán vannak olyanok, akik ha kell, ha nem, állandóan telefonálnak. Most már elterjedtek a mobiltelefonok is. Az emberek nagyra tartják, mert könnyű bármikor beszélni rajta. Mintha csak ingyen lenne, szegény-gazdag egyaránt ezen telefonál. Senki nem tulajdonít nagy fontosságot az ilyen beszélgetésnek. Pedig gyermekkoromban még a legszükségesebb dolgokról is csak azzal a feltétellel beszéltünk telefonon, hogy rövidre fogjuk.

Bármilyen kicsi is az iszráf mértéke, az ártalma nagy. Mert az iszráf, bármilyen kicsi is, iszráf. Ha a kicsinek vélt dolgok összegyűlnek, nagyon megnőnek. Cseppekből áll a tenger, mondja a közmondás. Az a csap, amelyből percenként csak tíz csepp víz csöppen ki, egy hónap alatt 170 liter vizet pocsékol el. Ha valaki a vagyonát, ami óriási kegy és ajándék a Mindenható Allahtól, elpazarolja vagy rossz módon használja fel, az azt jelenti, hogy nem értékeli az Ő kegyét, nem tartja tiszteletben, elvesztegeti, nem köszöni meg és hálátlan Ura iránt. Ez pedig a Mindenható Allah haragját vonja magára. Ezért nem lesz áldás a vagyonán sem. Az ilyen ember, bármilyen sok pénze is van, nem tud kijönni belőle. "

Musa Topbas

(1917 Konya - 1999 Istambul)
Török író, tanító, vallási vezető.

Sokat hallunk mostanában a víz fontosságáról, csökkenő készletekről, növekvő vízigényről, fenyegető veszélyekről. Az aggodalom elsősorban a földi élet és az emberiség szempontjából kulcsfontosságú édesvíz-készletekkel kapcsolatosan indokolt, amelyek alig 3%-át teszik ki az összes vízkészletnek.
Az előrejelzések szerint a klímaváltozás következtében a hozzáférhető édesvíz mennyisége várhatóan tovább csökken majd, az eloszlása pedig térben és időben egyre szeszélyesebbé válik világszerte, és a Kárpát-medencében is.

 A vízkészletek védelmének megerősítésével, pazarlás helyett fenntartható vízhasználattal és a vízhatékonyság növelésével még megelőzhető a nagyobb baj. Azonban ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, hosszú távon is biztosítani lehessen a mezőgazdaság és az ipar számára szükséges vízmennyiséget, tájaink meghatározó elemei maradjanak a folyók, tavak, patakok, és fennmaradjon a vizekhez kötődő egyedi élővilág, már most erőfeszítéseket kell tennünk a vizek megóvásáért, állapotuk javításáért.

A vízgazdálkodás tehát olyan stratégiai kérdés, amely számos más szektort is érzékenyen érint, és meghatározó egész Európa jövőjét illetően. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió Víz Keretirányelvének a kidolgozásához 2000-ben, amely egységes keretbe foglalja a vizekkel foglalkozó több mint egy tucat uniós irányelv előírásait. A keretirányelv célja, hogy 2015-re a folyók, patakok, tavak és a felszín alatti vizek Európa-szerte jó állapotba kerüljenek. A „jó állapot” azonban nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, továbbá, hogy a vizek mennyisége és minősége hosszú távon is megfelel a különféle vízhasználatok (ivóvíz, öntözővíz, védett természeti érték megőrzése, természetes fürdővíz stb.) által szabott követelményeknek.

  A Víz Keretirányelv minden tagállam számára előírja úgynevezett vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (River Basin Management Plan) készítését, amelyek felölelik egy-egy folyó teljes vízgyűjtő-területén a vizeket érintő problémákat és a megoldásukhoz szükséges intézkedési programokat. Magyarországon egy országos, négy részvízgyűjtő (Duna, Tisza, Dráva, Balaton) és 42 területi vízgyűjtő-gazdálkodási terv készül, melyek a Duna-medence tervébe illeszkednek. A tervek közérthető konzutlációs anyagai a vizeink.hu oldalon tekinthetőek meg, és ugyanitt vélemények, hozzászólások tehetőek hozzájuk.
 

Az itthon megvalósítandó intézkedések sokfélék lehetnek és számos szektor működését érinthetik. Példaként említhető egyes kibocsátási határértékek szigorítása, a szennyvizek fokozottabb tisztítása, a műtrágya- és vegyszerhasználat csökkentése a mezőgazdaságban, földhasználati ág és –mód változtatások, a vízvisszatartás feltételeinek megteremtése az arra alkalmas területeken, a víztakarékosság elősegítése, a vízár-politika átalakítása, vagy akár egyes vízfolyások és állóvizek természetességének részleges vagy teljes helyreállítása, élőhely-rehabilitáció. Mindezek a felszíni és felszín alatti vizeket érő szennyezések csökkentését, az árvizek és aszályok kedvezőtlen hatásainak mérséklését, a vízkészletek védelmét, illetve fenntartható használatát, valamint a vízhez kötődő élőhelyek védelmét és állapotuk javítását célozzák.

 A Víz Keretirányelv újdonsága, hogy az intézkedések megtervezésébe az érintett társadalmi csoportok bevonását kötelezővé teszi, és előírja a vizek állapotát javító beavatkozások és a fenntartható fejlesztési igények korai összehangolását (úgynevezett „nyílt” tervezés keretében). Megvalósítható, általánosan elfogadott tervek készítéséhez elengedhetetlen, hogy az érintett területeken működő érdekcsoportok (gazdák, ipari termelők, horgászok, turizmusból élők, erdészek, természetvédők, fürdők működtetői, energia szektor stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok, civil szövetségek) részt vegyenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban.

Ezért a különböző elképzelések összehangolását elősegítendő széleskörű társadalmi vita indult el. A tervezés honlapján már olvashatóak, írásban és szóban is véleményezhetőek a 42 területi vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez készített vitaanyagok. A végleges vízgyűjtő-gazdálkodási terveket a civil társadalomtól beérkező vélemények figyelembevételével kell elkészítenie a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kijelölt intézményeinek.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek a http://vizeink.hu/ oldalon tekinthetőek meg.

Energiát és pénzt takaríthatunk meg azzal, ha a sütőt néhány perccel már az előtt kikapcsoljuk, mielőtt az étel teljesen elkészült. Miután egy étel elérte a forráspontot, elég takarékon is főzni. Mindig annyi vizet melegítsünk a vízforralóban, teafőzőben, vagy lábosban, amennyire szükségünk van, így kevesebb energiát használunk. A hűtőszekrénybe csak akkor tegyük be az ételt, ha az teljesen meghűlt.

Nyáron nem csak légkondival tudunk hűvösebbet csinálni, húzzuk le a legmelegebb órákban a rolót, vagy reluxát ott, ahová oda süt a lakásban a nap. De segíthet egy sötétítőfüggöny is, hogy ne melegedjen annyira át a lakás.

Hat-hétezer évvel ezelőtt a sumérok Mezopotámiában az öntözéses gazdálkodásra való áttéréssel megalapították a modern társadalmak alapját. Az öntözés lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági munka alól sokan felszabaduljanak, felesleget tudtak felhalmozni, aminek elosztásához szervezni kellett az embereket. Az öntözés tette lehetővé Egyiptom és a többi kora ókori civilizáció virágzását, és járult hozzá nem egy bukásához is. Ennek oka a vele járó környezeti instabilitás, a talaj kimerülése és a természeti csapások túl nagy kockázata. Napjainkban a mezőgazdaság hasznosítja az édesvízkészletek 90 százalékát, ez az állapot nem tartható fenn sokáig, különben katasztrofális helyzet alakulhat ki.

Egy kilogramm búza megtermelése mintegy 1790 liter vizet igényel, míg ugyanennyi marhahús előállításához átlagosan 9680 liter vizet használnak fel - olvasható az MTI híradásában. A következő húsz év alatt becslések szerint bolygónk lakossága további közel kétmilliárd fővel gyarapodik, az élelmiszertermeléshez szükséges víz mennyisége pedig negyedével nő. Számos fejlődő ország nem tudja majd biztosítani lakossága élelmezését anélkül, hogy helyrehozhatatlan károkat ne okozna a környezetben - mutattak rá a Nemzetközi Vízkészlet-gazdálkodási Intézet (International Water Management Institute, IWMI) munkatársai.

Az öntözés napjainkban éppúgy alapja az emberek élelmezésének, mint a mezopotámiai kezdeteknél. Túlnépesedett világunkat máshogy nem is lehetne táplálni. Az öntözéses gazdaságok nagyobb hozamokat hoznak és évente kétszer-háromszor több termést adnak. Korunkban a világ élelemtermelésének közel 40 százaléka a termőföldek öntözéses művelésű 17 százalékáról származik - olvasható A világ helyzete 2000 című kiadványban.

Az IWMI kutatói szerint változtatni kell az étkezési szokásainkon ahhoz, hogy legyen mivel leöblíteni bőséges étkezéseinket. Sokkal kevesebb húst kellene fogyasztanunk és sokkal több zöldséget kell beiktatnunk étrendünkbe. Ne feledjük, egy négytagú család ebédje marhahúsból 9680 liter édesvíz felhasználását is jelenti! A világ élelmezési gondjai csak úgy oldhatók meg, ha a szárazságtűrő növények elterjesztésével és takarékosabb öntözési technológiák révén lényegesen csökkentenék a mezőgazdaság vízigényét.

A szakemberek úgy vélik, hogy azon országok esetében, amelyek korlátozott vízkészletekkel rendelkeznek, importálni kellene a gabonaféléket olyan régiókból, amelyek nem szűkölködnek a vízben. A mezőgazdaságban ezen kívül növelni kellene az öntözésre felhasznált városi szennyvíz hányadát is. Már jelenleg is az élelmiszereknek szükséges víz mintegy 10 százalékát a másodlagosan hasznosított víz révén nyerik. Arra sem árt figyelni, hogy a globális klímaváltozás, a felmelegedés korában élünk, amikor mindennaposak az elsivatagosodásról szóló, pusztító aszályokról szóló előrejelzések. A jövőben a szennyvizek hasznosítása létkérdéssé válhat, míg a jelenlegi gyakorlat még mindig az, hogy ivóvízzel húzzuk le a WC-t.