Az emberek még mindig túl meleg vízben mosnak: a hatvanfokos „mosógép-menetek” aránya Németországban eléri a harminc százalékot. Öt év alatt mindössze három százalékkal csökkent ez a hajlam, s az átlagos mosóvíz-hőfok eléri a 46-ot, ami jókora energiapocsékolással jár. Pedig a korszerű mosóporoknál alkalmazott enzimek már hideg vízben is aktivizálódnak, és a tulajdonságaik lényegében nem lesznek jobbak magasabb hőfokon sem.

Alacsonyabb hőfokon nagyságrendekkel kevesebb energiát használnak föl a mosógépek. Ha a víz hatvan helyett negyven fokos, akár 47 százalékos a megtakarítás; a 40-ről 30 fokra való csökkentés esetén pedig mintegy negyven százalékos a korábbihoz képest az áramfelhasználás. A spórolás fokozható a ruhák megfelelő összeválogatásával is, s ha ügyelünk arra, hogy a gép ne legyen megtömve, valamint ha a mosóport megfelelően elosztjuk. Mindez a környezet kíméléséhez és a mosógép élettartamának meghosszabbításához is hozzájárul.

A mosáson kívül más lehetőségekkel is élhetünk, ha takarékoskodni szeretnénk a háztartási árammal. Közhely, hogy új készülékek vásárlásakor ügyeljünk ezek energiaigényére, és hosszabb időre kerüljük a készenléti (stand by) üzemmódot, mert a kis jelzőizzók is fogyasztják az áramot. Ami pedig a vizet illeti: a csapokra nem árt olyan alkatrészt szerelni, amely fékezi a vízsugár erejét, s így akár ötven százalékos megtakarítás is elérhető. 

ÉDES VAGY SÓS?

Ahogy nem tudunk levegő nélkül élni, úgy víz nélkül sem. Testünk több mint 65 százalékát víz alkotja, és ha ez az arány fölborul, hamar életveszélybe kerülünk. Az élet vízben keletkezett, és mai tudásunk szerint alapvető feltétele bármilyen élet kialakulásának. (Ezért is vizsgálják a csillagászok különös érdeklődéssel azokat az égitesteket, amelyeken gyaníthatóan van vagy volt víz.)

Hol itt a baj? – kérdezheted. Van vizünk bőven, hiszen bolygónk felszínének több mint 70 százalékát tengerek, óceánok borítják. Csakhogy a tenger víz az ember számára nem hasznosítható, nekünk nem sós vízre, hanem édesre van szükségünk. A tengervizet nem csak mi nem tudjuk meginni (ha mégis megtesszük, az hosszú távon az életünkbe is kerülhet), a növényeket sem lehet sós vízzel öntözni.

TÍZ PERC ZUHANY = SZÁZ LITER VÍZ

Az édesvíz ritka kincs: a Föld vízkészletének mindössze 3 százalékát teszi ki. Ráadásul ennek is több mint kétharmada hó vagy jég alakjában van jelen a sarkvidékeket övező jéghegyekben, illetve a gleccserekben. Ha minden tényezőt számításba veszünk, kiderül: az emberiség számára bolygónk teljes vízkészletének csupán mintegy 0,6 százaléka elérhető.

A Föld lakói által elhasznált víz 65 százaléka mezőgazdasági öntözésre megy el, 25 százaléka pedig a háztartásokban fogy el. Gondolj bele, egy tízperces zuhanyzás során akár 100 liter vizet is elfolyathatsz!

Egy négytagú városi család átlagosan naponta csaknem 600 liter szennyvizet enged le lefolyón.

Londonban évente 300 óriási úszómedencének megfelelő ivóvíz csöpög el az elöregedett vízvezetékek miatt.

És miközben mi ennyire pazarlóan bánunk vele, a Föld más részein egymilliárd ember vízhiánytól szenved.

PUSZTULÓ VÍZI ÉLŐVILÁG

Ha az állatok beszélni tudnának, valószínűleg véget nem érő panaszáradattal adnák tudtunkra, hogy mennyire haragszanak ránk a folyók, édesvízi tavak szennyezése miatt. Elég egyetlen gyár, amely a tisztítatlan szennyvizét valamelyik patakba vagy folyóba engedi, és már is kész a baj: a vegyi anyagoktól a halak megbetegszenek vagy elpusztulnak, a hullámok hátán szennyes hab lebeg, a partokról eltűnnek a kétéltűek, a madarak, a víziállatok.

Gondoltad volna, hogy a Sióban már egyáltalán nem élnek férgek, kagylók és csigák, amelyek táplálékul szolgálhatnának más élőlényeknek? Sajnos Magyarországon számos településen a szennyvíz egy részét még ma sem kezelik – Budapesten például a szennyvíz fele tisztítatlanul ömlik a Dunába! Nem csoda hát, hogy a folyó fővárosunk alatt a legszennyezettebb.

A folyók pedig a tengerekbe torkollanak, így az édesvízi szennyezések a tengereket és a tengeri élővilágot is elérik.

forrás: NatGeo Kids

Erre általában sokkal több pénzt adunk ki havonta, mint gondolnánk. Érdemes ezért felülvizsgálni, nem túlzott-e a kiadás. Ha igen, próbáljunk meg változtatni a bevásárlási szokásainkon. Íme néhány tipp:

• Végezzük a bevásárlást olcsóbb helyen, pl. hipermarket, diszkont élelmiszer áruházak (ugyanitt háztartási eszközök, ruházat, dekorációs kellékek, illatszer, ajándéktárgyak, stb, is kaphatók). Utóbbiakban a minőség nem rosszabb, sőt néha meggyőzőbb, és az árak kedvezőbbek. Magyarországon is több áruházlánc üzletei közül választhatunk. Gyakran saját termékeket is árulnak, kedvező áron.
• Vásároljunk szezonális, hazai termékeket, különösen igaz ez zöldség, gyümölcs esetében. Tudatos vásárlás>>
• Nagybevásárlást csak bevásárló listával végezzünk, különben sokkal többet fogunk vásárolni, mint amennyire valójában szükségünk van. Természetesen érdemesebb nem naponta, hanem több napra egyszerre vásárolni, mert így átláthatóbb és jobban kontrollálható a készlet és az igény helyzet.
• Természetesen nem válogatás nélkül, de éljünk az akciós ajánlatokkal. A tartós élelmiszereket nyugodtan megvehetjük akciók esetén nagyobb mennyiségben is, feltéve, hogy valóban fel fogjuk használni. Érdemes ilyet témákban családtagokkal, barátnőkkel is szövetkezni: gyors sms-sel ellenőrizhető, más is élne-e az akciós lehetőséggel.
• Szánjuk rá az időt arra, hogy a legtöbbször vásárolt termékek kínálatát tanulmányozzuk. A különböző márkák között sokszor csak a márkanév tesz különbséget, ez az árat azonban aránytalanul megnövelheti.
• A hús viszonylag drága, próbáljunk meg ritkábban húsos ételeket készíteni, helyette inkább zöldséges, vagy egyéb húsmentes ételeket főzzünk. A húsokból sem kell a legdrágábbakat megvenni, érdeklődjünk a hetesnél, tanulmányozzuk a húskínálatot, mielőtt vásárolunk. Zöldséges ételek>>
• A kész pizza, sütemény, befőtt általában drágább, és legtöbbször kevésbé finom, mint a sajátkészítésű. Tartalékként lehet, de ne éljünk kizárólag konyhakész ételekből: drága, alig kontrollálható a tartalom, elkészítési mód, és az egészséges életmódra sincsenek jótékony hatással.
• Éttermi étkezések helyett hívjunk magunkhoz vendégeket. Ha garantálható a visszahívás is, kellemes órákat szerezhetünk magunknak baráti és családi körben, finom ételek mellett és pénztárca kímélően. A vendéglátást nem kell túlbonyolítani! Vendégváró tippek>>

forrás: Tutitippek

Magyarország – Megdöbbentő, hogyha csak 1 Celsius fokkal csökkentjük az otthoni hőmérsékletet, országos szinten napi 1 millió köbméter gázt tudunk megtakarítani. A zöld tárca segítségével lajstromba szedtük a megtakarítási trükköket.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium maga is példát mutat: az irodák hőmérsékletét 2 fokkal csökkentette, és nem fűti feleslegesen a folyosókat és a mosdókat sem, ahol a melegvíz használatot is korlátozta.

(Most abba ne menjünk bele, hogy a magyar hőszolgáltatók vajon mikor jutnak majd ilyen bölcs döntésre...)

Energiafogyasztásunk 80 százaléka földgázt igényel

A zöld tárca a héten azért indított klímavédelmi akciót, mert Magyarországon a lakossági energiafogyasztás 80 százaléka fűtésből és háztartási melegvíz előállításból származik – ennek legnagyobb része földgázt igényel.

Érdemes odafigyelni az áramfogyasztásra is, a hazai villamos energia előállítás mintegy 35 százaléka ugyanis földgázból származik.

A lakossági figyelemfelhívás mellett a minisztérium maga is élen jár az energiatakarékosságban: mától az öt kazánból csak négyet üzemeltet.

Ne fűtsük túl a lakásunkat!

Most pedig lássuk a gyakorlati tanácsokat:

– Ha csak 1 Celsius fokkal csökkentjük az otthoni hőmérsékletet, akár 7 százalékkal csökkenhet a fűtésszámla, országos szinten napi 1 millió köbméter gázt tudunk megtakarítani.  

– Távollétünkben kapcsoljuk le a termosztátot! Ha három Celsius-fokkal csökken lakásunk hőmérséklete azokban az órákban, amikor nem vagyunk otthon, akár 15 százalékos energiacsökkentést is el lehet elérni.

– Takarékoskodjunk a meleg vízzel. A fürdés helyett inkább zuhanyozzunk, ehhez negyed annyi víz és négyszer kevesebb energia szükséges.

Vízből nekünk sohasem elég

– Mindig csak annyi vizet forraljunk fel, amennyire éppen szükség van! Ha minden európai csak annyi vizet forralna fel naponta, amennyire éppen szüksége van, a megtakarított energiából megoldható lenne a kontinens egyharmadának közvilágítása.

– Ha folyóvíznél mosunk fogat, napi 8 liter vizet is kiengedhetünk. (Ha a víz csak használatkor folyik, akkor 2 liter is elég a fogmosáshoz. Sőt, fogmosó pohárral még ennyi sem kell).

– A mosóvíz hőfokának mérséklése jelentős megtakarítással jár. Ha negyvenről harminc fokra állítja a hőfokot, máris 40 százalékos energia-megtakarítást ér el.

forrás: Kisalföld.hu

Az ingyen energia minden ember álma. De jó is lenne, ugye? Hiszen folyamatosan emelkedik az energiahordozók ára, sok embertársunk már most sem tudja megfizetni. Fogy is a fosszilis energia mennyisége, hamarosan bajban lesz az emberiség.

Sokkal jobban ki kellene tudnunk használni a víz, a szél, a nap erejét. De ha így folytatjuk, ilyen pazarlással, már arra sem marad energia hogy egy napkollektort vagy egy szélkereket készítsünk.

Találtam egy remek weboldalt, ezt itt ni:  http://www.ingyenenergia.hu/ .  Szélturbinák házi fejlesztésével foglalkozik. Érdemes időt szánni rá, megfizethető és túl nagy szaktudás sem kell hozzá.